-Ne monddj semmit...Döntöttem.-Suttogta.Majd rám pillantott.-Elmegyek La Push-ból...Elmegyek Washington-Államból...-Mondta maga elé bámulva.
-Mi...Mit mondtál?!-Kérdeztem elsápadva.Jól hallottam?!Elmegy?!?!
-Jól hallottad...Elmegyek.-Bólintott.-Így jobb lesz majd...
-Kinek lesz jobb Embry?!Mégis kinek?!Mert hogy nekem nem az tuti...És...Szerntem neked sem...-Tápászkodtam fel, a fájdalomtól viszont felszisszentem...
-Ne erőltesd meg magad!-Fordult felém, hogy vissza nyomjon a párnára.
-Hagyj...-Toltam el a kezét.-Hova mész?!
-Montana-ba...-Sóhajtott.-Végleges a döntésem.-Mondta határozottan.
-Legjobb barátok voltunk...Aztán egy pár...És te úgy gondolod...Hogy ezeket a dolgokat egy szóval, egy elköltözéssel...Meg lehet oldani?-Kérdeztem elcsukló hangon.-A Lenyomatod vagyok, az Istenért!!!-Emeltem fel a hangom.-Nem hagyhatsz el...Nem élném túl...Te vagy az életem értelme és...ha te elmész...Az életemnek már nem is lesz értelme!!!Ne hagyj el megint!Könyörgöm...
-Nem...De felejteni lehet, majd...-Motyogta.-Kelly...Te ember vagy, így a szokásos életedet kell élned...Nem szabad veszélybe kerülnöd.-Nézett a szemembe.Majd közelebb hajolt és egy puszit nyomott a homlokomra.
-Sajnálok mindent...Ég veled!-Suttogta, majd megfordult és kiment...
-Embry!Embry!!!-Kiáltottam utána, majd zokogni kezdtem...
***
EMBRY SZEMSZÖGE
Majd megszakadt a szívem...De erőt vettem magamon.Biztonságban kell lennie...Amit mellettem nem kaphat meg...
Aztán lementem a lépcsőn, ami a nappaliba vezetett.Az egész Cullen család-még Rosalie is-szomorú szemekkel nézett rám...
-Biztos, hogy jól döntöttél?Elmész?!-Kérdezte Edward.
-Neki így a legjobb...-Feleltem.-El...
-Ahj...Nem a szívedre hallgatsz...Ugye tisztában vagy ezzel?-Tette vállamra a kezét.
-Edward...Döntöttem...Az én nézőpontomból Kelly-nek így a legjobb.Nélkülem...Gondok nélkül.-Mondtam határozottan, majd Alice-re pillantottam.-Alice...Vigyázz rá...Helyettem is!-Mosolyodtam elhalványan.
-Hát persze...-Bólintott a vámpír lány.
-Sziasztok...-Léptem az ajtó felé.-Köszönöm...-Tettem hozzá, majd kimentem, beültem a kocsiba és elmentem...
***
EDWARD SZEMSZÖGE
Embry gondolatai kuszák voltak.Nem tudtam kiigazodni rajta.Akart is menni, meg nem is...Épp ahogy Kelly...Bizonytalanok voltak.Az biztos.
Már mindenki elment a dolgára, csak én és Jasper maradtunk a nappaliban, a kanapén ülve...Magam elé bámultam, s gondolkoztam, hogy mit tegyek...
-Edward...-Szólt oda Jasper.-Kelly szörnyen érzi msgát...Alig tudok a közelében maradni...Fél, bizonytalan és szomorú...Embry hatalmasat hibázott ezzel...-Sóhajtott.
-Tudom...-Bólintottam.-De...Nekünk nincs jogunk bele szólni...Bár tudnám hogy segíthetnék rajta...A gondolatai, épp úgy mint Embry-é...Zavarosak és bizonytalanok...Szerintem még fel sem fogta, hogy...Embry...Elhagyta Őt...
-Igen...-Értett egyet Jazz.-Van valami...Ötleted?
-Passz.-Ráztam a fejem, majd felálltam.-Elmegyek...Vadászok egyet és...Gondolkodok.-Mondtam, majd Jazz bólintására elmentem...
De nem vadászni...Beszélnem kell Embry-vel...
***
KELLY SZEMSZÖGE
Istenen...Elment, elhagyott...Mit tegyek?!Nélküle nem akarok élni...Nem tudok élni!
-Kelly...-Hallottam meg Carlaisle kedves hangját az ajtóból.-Hogy vagy?
-Ez egy komoly kérdés volt?!-Töröltem le a könnyeimet.-Rémesen...Sőt...Még annál is rémesebben...
-Sajnálom...-Mosolygott rám kedvesen.
-És még felkelnem sem szabad...-sóhajtottam.
-Ami azt illeti...De, fel szabad kelned, csak óvatosan...Gyere, segítek!-Nyújtotta a kezét.-Ha fájdalmat érzel feltétlenül szólj!-Mondta, majd bólintásomra lassan segített felülni, majd az ágy szélére ültem...Aránylag jól voltam már.Csak a vállam fájt.
-Jól vagyok...Csak egy kicsit még fáj a vállam...-Mondtam.
-Itt egy fájdalom csillapító...-Tett le egy pirulát az éjjeli szekrényre.-Hozok vizet...-Mondta, majd elment és néhány pillanat múlva a vízzel tért vissza.
Bevettem a bogyót, majd óvatosan felálltam.Oké...Biztosan állok a lábamon...Még ha az remeg is egy kicsit...
Kinéztem az ablaon...Éppen kezd nyugovóra térni a nap...
-Carlaisle...Mennyi ideig voltam eszméletlen?-Tettem fel a kérdést.
-Öhm...Nyugodj meg, mert csak a sokk hatása miatt...De...Két napig...-Mondta.
-Két napig?!?!-Visszangoztam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése